A Kapus híd egy saját készítésű infografikán:
A belvárosi Kapus híd története már több mint száz évre nyúlik vissza. Az egykori Fehér-Körösön átívelő híd vámszedőhely volt, ezért nevezték „Kapus-hídnak”.
A Kapus-híd helyén egykor fahíd állt, amelynek állapota 1807-re leromlott, hogy használatra veszélyessé vált. A Vármegye közgyűlése ezért arra utasította Vertich József megyei földmérőt, hogy a híd tervét és költségvetését készítse el. Több tervváltozat készült, végül Bodoky Mihály mérnök készítette el a mai kétnyílású híd terveit, amelyet 1814. január 8-án küldtek fel a Helytartótanácsnak.
Több mint fél évig tartott, amíg az építési engedély végre megérkezett. Az 1815. július 13-án érkezett leirat értelmében a híd felépítésére 16.906 forintot fordíthatott a vármegye. A kapus-híd megépítéséhez 100 köböl terméskövet vettek a milovai bányában, és annak helyszínre szállításához 2000 szekeret rendeltek közmunkában. Az építkezés 1816-ben fejeződött be.
Méretei impozánsak, egy-egy nyílás 12,00 m (6 és egyharmad öl) méretű. Ez a nyílásméret jelenleg Magyarországon a régi hidak között a legnagyobb. A híd teljes hossza 30 méter, szélessége 8,60 méter. A boltozatok szélessége 8,60 m (4 és fél öl) volt, s ebből nyilvánvalóan fél ölet foglaltak el a mellvédek, és 4 öl maradt a közlekedésre.
Közel 80 évig teljesítette hivatását a Kapus-híd, amíg ki nem derült, hogy a híd szélessége már nem felel meg a városközpont forgalmának. 1894. őszén a hidat átalakították, mellvédjeit lebontották, kocsiútjának szintjét kb. 40 centiméterrel lesüllyesztették és két oldalán idomvasakból konzolokat építettek, erre a konzolsorra járdapallókat fektettek. 1932-ben a rozoga fa gyalogjáró helyett vasbeton gyalogjárót kapott.
A múlt század végén így nézett ki a műszakilag leromlott állapotú híd:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése