A belvárosi katolikus nagytemplom

 Gyula építészeti értékei között kiemelkedő jelentőségű a méreteiben is impozáns nagytemplom épülete. 

A paradicsomi horgásztó

 

A gyulai lakosok jelentős része szívesen sétál, kerékpározik, pecázik a várost körbeölelő tavak partján. Mai PC grafikám a paradicsomi horgásztó partján készült fotóm vízfestékként ujjászületett változata:

 

 

A gyulai Kálvária

 Saját fotómból készített infografika a gyulai Kálvária dombról:

IDE KATTINTVA megtekintheted a helyszínen készített korábbi videómat.

Az Almásy kastély

 

 

A megunhatatlan Gyulai vár

 

 

Romantikus helyszín egy romantikus kisvárosban

 A Kapus híd egy saját készítésű infografikán:

A belvárosi Kapus híd története már több mint száz évre nyúlik vissza. Az egykori Fehér-Körösön átívelő híd vámszedőhely volt, ezért nevezték „Kapus-hídnak”. 

A Kapus-híd helyén egykor fahíd állt, amelynek állapota 1807-re leromlott, hogy használatra veszélyessé vált. A Vármegye közgyűlése ezért arra utasította Vertich József megyei földmérőt, hogy a híd tervét és költségvetését készítse el. Több tervváltozat készült, végül Bodoky Mihály mérnök készítette el a mai kétnyílású híd terveit, amelyet 1814. január 8-án küldtek fel a Helytartótanácsnak. 

Több mint fél évig tartott, amíg az építési engedély végre megérkezett. Az 1815. július 13-án érkezett leirat értelmében a híd felépítésére 16.906 forintot fordíthatott a vármegye. A kapus-híd megépítéséhez 100 köböl terméskövet vettek a milovai bányában, és annak helyszínre szállításához 2000 szekeret rendeltek közmunkában. Az építkezés 1816-ben fejeződött be.

Méretei impozánsak, egy-egy nyílás 12,00 m (6 és egyharmad öl) méretű. Ez a nyílásméret jelenleg Magyarországon a régi hidak között a legnagyobb. A híd teljes hossza 30 méter, szélessége 8,60 méter. A boltozatok szélessége 8,60 m (4 és fél öl) volt, s ebből nyilvánvalóan fél ölet foglaltak el a mellvédek, és 4 öl maradt a közlekedésre.

Közel 80 évig teljesítette hivatását a Kapus-híd, amíg ki nem derült, hogy a híd szélessége már nem felel meg a városközpont forgalmának. 1894. őszén a hidat átalakították, mellvédjeit lebontották, kocsiútjának szintjét kb. 40 centiméterrel lesüllyesztették és két oldalán idomvasakból konzolokat építettek, erre a konzolsorra járdapallókat fektettek. 1932-ben a rozoga fa gyalogjáró helyett vasbeton gyalogjárót kapott.

A múlt század végén így nézett ki a műszakilag leromlott állapotú híd: